élménye és emléke
Második számunk témájául a sokrétegű és tágan értelmezhető, messzire vezető vagy éppen térben mérhetetlen utat választottuk. A vonatkozó jelentések sűrűjében „menetirányt” keresve kijelenthetjük, hogy az út kapcsán elsősorban nem mint földrajzi értelemben vett távolságra, hanem az utazás és vándorlás egykori és mai működéseire, társadalmi hatásaira és mozgatórúgóira, különösen a személyes tapasztalatra kívánunk fókuszálni. A követező (persze korántsem kizárólagos) témákat ötletadónak és iránymutatónak szánjuk az út élményének és emlékeinek megragadásához.
migráció
Az urbanizáció és az iparosodás hatására a társadalom növekvő hányadának hétköznapi rutinjában különvált a munka és a magánélet mindennapos tere. A városiasodás nagyarányú migrációval járt, amelynek kapcsán vizsgálható lenne, hogy minderre a kibocsátó és a befogadó közösségek milyen módon reagáltak, a vándorlás miféle együttélési formákat és konfliktusokat hozott magával? Eredményezett-e például életmódbeli változásokat, hogyan hatott a viselkedési normákra és a mentalitás alakulására? Miként alakult a városi és közösségi térhasználat a migráció hatására? Miként befolyásolta a tömegközeledés kiépülése a vándorlás különféle fajtáit? A tömegközlekedés nyomvonalai milyen országos és lokális érdekérvényesítési erők, illetve érdekek függvényében rajzolódtak ki?
Az urbanizáció és az iparosodás hatására a társadalom növekvő hányadának hétköznapi rutinjában különvált a munka és a magánélet mindennapos tere. A városiasodás nagyarányú migrációval járt, amelynek kapcsán vizsgálható lenne, hogy minderre a kibocsátó és a befogadó közösségek milyen módon reagáltak, a vándorlás miféle együttélési formákat és konfliktusokat hozott magával? Eredményezett-e például életmódbeli változásokat, hogyan hatott a viselkedési normákra és a mentalitás alakulására? Miként alakult a városi és közösségi térhasználat a migráció hatására? Miként befolyásolta a tömegközeledés kiépülése a vándorlás különféle fajtáit? A tömegközlekedés nyomvonalai milyen országos és lokális érdekérvényesítési erők, illetve érdekek függvényében rajzolódtak ki?
utazási rítus
Az utazás szokása és rituáléja miként változott? Az utazásra-utaztatásra hogyan épültek, épülnek külső, szolgáltató-profitalapú turisztikai cégek (vendéglők, üdülők, szállodák) és nonprofit társadalmi (például turisztikai) szervezetek?
szimbólumok
Az úti célok számos esetben szimbólumok. Ezek különféle vallásokban, nemzeti mitológiában, emlékezeti közösségekben, valamint fogyasztási értékrendekben gyökereznek. E szent vagy különösen tisztelt helyek vallási és profán kultuszok középpontjában állnak. Milyen politikai vagy vallási tartalommal bírnak a zarándoklatok az útra kelő egyének és csoportok számára? Hogyan élték, miként élik meg a megtett utat? Milyen elvárások és motivációk mozgatják őket?
privát élmény
Az utazás és a vándorlás mindenekelőtt egyéni élmény. Hogyan élték/élik meg az ingázást vagy a zarándoklatot egykoron és ma? Ez a személyes nézőpont miként ragadható meg esetleg úti beszámolók, útinaplók, levelek, interjúk vagy akár úti-blogok segítségével? A különféle céllal és célzattal megtett utak milyen jelentéssel bírtak, bírnak az utazó számára?
vizualitás
Az utazások vizuális lenyomatának feltárása különösen fontos lenne az alapvetően textus központú kutatásokban. Várunk olyan tanulmányokat, amelyek képeslapok, plakátok, üdvözlőkártyák (például ikonográfiai) elemzését célozzák meg. Eme kiadványokon túlmenően az egyének-családok által készített úti fotósorozatok és albumok, esetleg rajzok érdemi elemzése is felvetődhet. Ekképpen nem csupán szövegeken keresztül vizsgálható, hogy az utazó miként értelmezte az őt körbevevő környezetet és annak társadalmát, s milyen képzetekkel ruházta fel az érintett helyeket.
kényszer
A helyváltoztatásnak számos motivációja lehet, ezek közül kiemelkedő jelentőségű: a házasság, a megélhetés és az üldöztetés. Ez utóbbival összefüggésben elsősorban a huszadik század kényszermigrációs hullámaira gondolunk (holocaust, malenkij robot, gulág, ki- és betelepítések, menekülés). A marhavagonban vagy gyalog megtett út, mint trauma feldolgozására például milyen (pszichés) védekezési-túlélési stratégiákat alkalmaztak az üldözöttek? Milyen nyomot hagyott a deportáltak, vagy későbbi leszármazottaik személyes és családi identitásában az út emléke és egykori tapasztalata?
