Olimpiálunk

Digóműhely az Átjáróban – Kapusi Krisztián rovata

XXV. téli olimpiai játékok, Milánó és Cortina d’Ampezzo 2026. február 6–22.

Világéletemben csóró vagyok, eleve okafogyott volna téli sportokért lelkesedni úgy, hogy nem bírom kifizetni a korcsolyát, sílécet, pláne hokiszerkót. Amikor olyan háztartásban időzöm, ahol megy a televíziókészülék és hozzám kerül a kapcsoló, mégsem nyomok tovább efféle sportok láttán. A zordon osztrák, német, svájci, skandináv meg szláv versenyzők között öröm felfedezni néhány latinos nevűt.

Mondjuk nem éppen frissek az élményeim, talán a kilencvenes évek elején világverő alpesi szlalomban meg lesiklásban az olasz Alberto Tomba. Mostanság – a téli olimpia apropóján – olvasom, hogy mókás digók Tomba „La Bomba” becenévvel emlegetik ikonikus sztárjukat. Rakás mellékszál színesíti a sporteseményt, önmagában a látvány is hathat ránk úgy, hogy mi magunk is javulni, fejlődni, erősödni akarjunk.

Mottónk a fenntartható punk – jó lenne minél tovább és amennyire csak lehetséges, egészségesnek maradni. Probléma, hogy a testihez egyfelől, másrészt a mentális egészséghez gyakran ellentétes adottságú és hatású programokra lehet szükség. A sport nekem magányos és meditatív feltöltő tevékenység, közösségi kontroll kell viszont ahhoz, hogy úgy véljem, viszonylag még normális vagyok. Társaságban aztán időnként ezt-azt megiszik az ember… Mindenesetre mozgás, mozgás és aki teheti, lehetőleg ne csak a távkapcsolóig!