MiskolcItália – Digóműhely az Átjáróban, numero 8.
Bazinagy
beton bérházak
Digóműhely az Átjáróban
– Kapusi Krisztián rovata
Navarro,
David – Sobecka, Martyna 2023: Brutalia – Genova, Milano, Napoli, Roma,
Trieste. Zupagrafika, Poznan.
Ötéves korom óta lakom
panelban, mentség ez aberrált becsípődésemre, hogy kifejezetten érdekelnek a
betonmonstrumok. Nem tűnik olaszos preferenciának, bár a beton korai
alkalmazására és a többemeletes bérházakra is az antik Róma hozza az első
történelmi példákat.
Érdekelnek a beton
magasházak, Györgyitől valószínűleg ezért kapom meg karácsonyra azt a gyönyörű
könyvet, amiről éppen most írok. Brutto – az olasz szó jelentése: csúnya. A
bella Itáliában nemzetközi elnevezése alapján nem kecsegtet szépséggel a
brutalista építészet. Gigászi méretekkel, 600–1200 lakást magukban foglalón
emelkednek az 1960-as évektől épületszobor-lakóházak. Sorsukban gomolyognak
innovatív mérnöki bravúrok, városképi víziók, társadalmi elkötelezettség és
többnyire mindezt fölülírva, gazdasági spekuláció. Jelenük manapság ekképpen
fenntartási nehézségek, szlömösödés problematikája, jövőjük kérdéses. Esetleg
urbanista civilek fordíthatják pozitív irányba az érdekes történetet. Egyelőre
vesztésre állunk.
Az angolul megjelent
lengyel kiadású könyv olasz brutalista épületekről szól, közülük jellemzőn a
nápolyi Vele di Scampia vitorlaformájú tömbjei tűnnek leginkább süllyedőnek,
2020-ra a hét eredeti blokkból négyet már el is bontottak. A Milánó illatok lapjain idézem Elena
Ferrante regényéből a vonatkozó tapasztalatot: „láttam, ahogy épültek a
vitorla formájú házak a Scampia negyedben és a toronyházak a Taddeo da Sessa
úton meg az Arenaccia negyedben. Az épületeket Franciaországban vagy Japánban
tervezték, és a Ponticelli meg a Poggioreale negyed közt emelték Nápolyban,
mindet csigalassúsággal, és az is közös vonásuk volt, hogy amint elkészültek,
azonnal elvesztették csillogásukat, és reménytelen emberek vigasztalan
nyomortanyájává váltak. Újjászületés? Ugyan! (…) Nápoly az az európai
nagyváros, ahol az egész világot megelőzve bebizonyosodott, hogy nincs alapja a
technikai-műszaki haladásba, a gazdasági fejlődésbe, a természet megújuló
erejébe és a demokráciába vetett hitnek (…), a korlátlan fejlődés álma a
valóságban rémálom, erőszak, halál” (Ferrante, Elena 2019: Az
elveszett gyerek története. Park Könyvkiadó, Budapest. 355–358. oldal).
Navarro,
David – Sobecka, Martyna 2023: Brutalia – Genova, Milano, Napoli, Roma,
Trieste. Zupagrafika, Poznan.
Kapusi K.
🌊
-.jpg)
🌊A kötetek megrendelhetők az Átjáró Boltban!
🌊
🌊
